George Gordon Noel Byron idézet

El tudod-e fojtani szenvedélyed hangját, kedves? Minél terhesebb és súlyosabb felhők vonulnak az égen, annál vadabbul tör ki a zivatar. /George Gordon Noel Byron/

Christoph Martin Wieland idézet

Ha valaki csúnya, még tetszhet lelkének szépségével, de hogy egy értelmes nőszemély beleszeressen egy érzéketlen piperkőcbe csupán annak külseje miatt, ez majdnem lehetetlen. /Christoph Martin Wieland/

Daini no Szanmi idézet

Csitt.
A nád susog. “Várj egy kicsit”.
Imádom őt. A szél sivít.
Úgy várom. Ám nincs senki itt.
Csitt. /Daini no Szanmi/

Paul Géraldy idézet

A szerelem csak a magunk szerelme – s talán ez a nagysága. De ezt nem valljuk be – s ez a nyomorúsága. /Paul Géraldy/

George R. R. Martin idézet

Csak úgy őrizheted meg az embereid hûségét, ha jobban félnek tőled, mint az ellenségtől. /George R. R. Martin/

Emma Chase idézet

Mintha csak tegnap lett volna,
Hogy repül az idő, hitted volna?
Egy másodpercig sem várhatok
Tovább úgy, hogy nem tudod,
Amit tudnod kéne már rég:
Hogy elkaplak, ha megbotlasz,
Felemellek, ha a földre zuhansz,
Átölellek, ha valami fáj,
De legfőképpen, bé-ébi,
Ott leszek veled… hogy soha ne légy egyedül,
Hogy ne érezd magad egyedül. /Emma Chase/

Lakatos Levente idézet

Biztosan nevetségesen romantikusan hangzik, de úgy terveztem, hogy együtt éljük le az életünket. Hogy ő lesz az, aki majd a halál torkában is megnyugtat azzal, hogy minden rendben lesz. /Lakatos Levente/

Benina idézet

Ha a világon megszûnne minden szenvedés, ha mindenki mosolyogna és szeretné egymást, legyen akár démon, akár boszorka, de te nem léteznél, akkor az a világ számomra a kénköves pokol legmélyebb bugyra lenne. Ennél nagyobb kínt el sem tudnék képzelni. Azonban ha az egész univerzum sötét lenne, hideg és kegyetlen, de te ott lennél mellettem, már a puszta jelenléted… a létezésed virágzó mennyországgá változtatná azt a világot. /Benina/

Neil Gaiman idézet

Minden szerelmes a szívében őrült, a fejében pedig trubadúr. /Neil Gaiman/

Vavyan Fable idézet

Alig-alig aludtam. Valaminő félöntudatlanságban hevertem, nem akarván elhinni, hogy végre valóban itt tartok, hozzásimulva, vele összegömbölyödve tölthetem az éjből még hátralévő időt. Rettegtem, ha elalszom, reggelre kiderül, mindez csak álom volt. Féléberen őriztem a meseszép valóságot. /Vavyan Fable/

Előző korábbi bejegyzések