Szabó Lőrinc idézet

Hagyj el, kis lepkém, drága szerelem,
igy fény maradsz vakult egemen:

egy kis fény, tavasz, kék lobogás,
édes tündérhegedûzokogás –
vesztett sugár, de végre égi jel,
hisz magam engedtelek el! /Szabó Lőrinc/

Reklámok

Szabó Lőrinc idézet

El-, el-, elérni egymás ajakát,
vagy, ha az már nem jut, egymás kezét,
vagy, ha még az se, szemük közelét,
vagy, ha… Jaj, a végső nyomorúság
romja alól… egymás… gondolatát… /Szabó Lőrinc/

Szabó Lőrinc idézet

Karod fonja nyakam köré a szél,
a napban csókod messzi tüze él,
közelebb vagy hozzám mindenkinél. /Szabó Lőrinc/

Szabó Lőrinc idézet

Mikor nem láttad, akkor néztelek,
csak akkor néztelek boldogan, és
szavaimat szégyenkezve kuszálta
a tettetés… /Szabó Lőrinc/

Szabó Lőrinc idézet

Idegeidben azt a lobbanást,
tudod, melyiket, a villámcsapást,
amely megolvasztott, megvakitott
s egy percre csillagokig tágitott (…),
mondd, édes, azt a percet, s társait
(ne is szólj, elég ajkad mosolya) –
el tudnád felejteni valaha? /Szabó Lőrinc/

Szabó Lőrinc idézet

Magamnak is csak annyit
vallok be – ez is sok – hogy még-nem-érzett
örömmel szívtam ajkad illatát
s hogy mikor fénylő szemedet fölütve
elbucsúztál: testvéri csókod égő
arany kardokat mártott ereimbe. /Szabó Lőrinc/

Szabó Lőrinc idézet

Félek mindenkitől, beteg
s fáradt vagyok;
kívánlak így is, meglehet,
de a hitem rég elhagyott. /Szabó Lőrinc/

Előző korábbi bejegyzések